Szakmai etikai kódex

Attól a felismeréstől vezérelve,

- hogy a szóbeli és írásbeli fordítás nélkülözhetetlen a népek közötti megértéshez, a tolmács és fordító más módon nem helyettesíthető közvetítőként szolgálja a különböző nyelveket beszélő népek között a kulturális, tudományos, gazdasági és politikai információcserét, következésképp nagy felelősséget visel a kölcsönös megértés alakulásáért,

- hogy a világméretű fejlődés által megkívánt színvonalon ezt a szolgáltatást csak hivatássze-rűen és hivatástudattal lehet végezni,

- ugyanakkor a hivatásos fordítói munka szakmai és etikai követelményei Magyarországon jelenleg nincsenek általánosan elfogadott módon rögzítve, és e követelmények kidolgozá-sára és a nekik való megfelelés felügyeletére senki más nem lehet hivatottabb, mint maguk a szakma képzett gyakorlói, a nyelvi közvetítők hivatásrendjének tagjai,

a Magyar Fordítók és Tolmácsok Egyesületében (a továbbiakban: MFTE) tömörült fordítók és tolmácsok - a hatályos jogszabályok figyelembe vételével - a következő szakmai és etikai kódexet alkották, amely az MFTE Alapszabályának részét képezi, következésképp az MFTE valamennyi tagja önmagára nézve kötelezőnek ismeri el, és tudatában van annak, hogy ezzel az egész hivatásrend erkölcsi és anyagi elismertségéhez is hozzájárul:

Fogalmi meghatározás:

Fordítón az írásbeli fordítást és nyelvi lektorálást végző, tolmácson pedig az egyidejű (szinkron) vagy követő (konszekutív) szóbeli fordítást végző nyelvi közvetítő értendő. A nyelvi közvetítőről szóló szabályok mindkét szakágra vonatkoznak.

1. Általános megállapítások

1.1. A nyelvi közvetítő köteles foglalkozását tárgyilagos, pártatlan és lelkiismeretes módon gyakorolni. Foglalkozásának gyakorlása közben és azon kívül is méltónak kell bizonyulnia arra a tiszteletre és bizalomra, amelyet feladata megkövetel.

1.2. A nyelvi közvetítő csak olyan nyelven és szakterületen tevékenykedhet, amelyen megfelelő ismeretekkel rendelkezik ahhoz, hogy képes legyen megfelelni a vele szemben támasztott elvárásoknak.

1.3. A nyelvi közvetítő szabadon dönthet a megbízás elfogadásáról és az elfogadás feltételeiről - hacsak ezt az elfogadást törvény vagy a hivatásra vonatkozó jog nem tiltja, vagy éppen előírja. A szóbeli megbízás egyenértékű az írásos megbízással. A megbízás lehet alkalmazotti jogviszony is, amely a nyelvi közvetítői munkák bizonyos körére vonatkozik.

A döntési szabadságból következik, hogy elfogadott megbízás esetében semmi sem szolgálhat mentségül az olyan munkavégzésre, amely a jelen etikai kódex szabályaiba ütközik.

Aki munkaviszony keretében végez nyelvi közvetítői munkát, annál ezt a kérdést a munkaszerződésnek vagy munkaköri leírásnak kell szabályoznia.

1.4. Ha a nyelvi közvetítő nem tudja vagy nem akarja elfogadni a megbízást, köteles ezt a tényt azonnal - ha az elfogadás feltétele a fordítandó anyagba való előzetes betekintés, akkor az erre kapott határidő lejártáig - közölni a megbízóval. Ezt követően csak kényszerítő ok közbejötte miatt mondhat le elfogadott megbízást, amit ilyen esetben haladéktalanul közölnie kell a megbízóval, és kívánságára a lehetőségek szerint segítséget kell nyújtania neki abban, hogy azonos feltételekkel másik nyelvi közvetítő végezze el a lemondott munkát.

1.5. A nyelvi közvetítő köteles betartani a határidőkre és egyéb kikötésekre vonatkozó megállapodásokat. Ha ez önhibáján kívül lehetetlenné válna, az akadályozó tényező ismertté válásakor haladéktalanul tájékoztatja a megbízót.

1.6. Ha a nyelvi közvetítő valamely megbízást más elfoglaltság vagy bármilyen egyéb ok miatt nem tud teljesíteni, és a megbízóval egyetértésben másik nyelvi közvetítőnek adja tovább, ezért sem jutalékként, sem bármilyen egyéb címen nem kérhet ellenszolgáltatást.

1.7. A nyelvi közvetítő köteles megtagadni a megbízást, amennyiben összeférhetetlenség állapítható meg, különösen, ha valamely más megbízó ugyanazon jogügyletben már igénybe vette, vagy igénybe veszi, és ennek következtében konfliktushelyzetbe kerülne.

1.8. A nyelvi közvetítő köteles megtagadni az olyan megbízást is, amelyben a tőle elvárt magatartással sértené a szakma etikai szabályait.

1.9. Csapatban végzett munka esetén valamennyi részt vevő fordító és/vagy tolmács arra törekedjék, hogy saját közreműködésével maximálisan hozzájáruljon az egész csapat teljesítményének sikeréhez.

2. A nyelvi közvetítői szolgáltatás minősége

A megbízás vállalásával a nyelvi közvetítő - külön kikötések hiányában - az alábbiakban meghatározott teljesítést vállalja:

I. A fordító
- a forrásnyelvi szöveget hiánytalanul és fölösleges szószaporítás nélkül, a műfajra jellemző szóhasználattal és mondatszerkesztéssel, a kodifikált helyesírási szabályok alkalmazásával adja vissza a célnyelven;
- a szűkebb szakterületekre jellemző szakkifejezések, rövidítések ill. összefüggések tisztázása végett szükség esetén konzultál a megbízóval;
- a fordítást az eredeti forrásnyelvi szöveg szerkezeti tagolásának megfelelően, hibátlan gépiratban vagy kinyomatban, egy példányban szállítja a megbízónak.

A fenti követelményeken túlmenő egyéb kívánságok (pl. táblázatok megszerkesztése, floppyn vagy egyéb formában, esetleg több példányban való szállítás stb.) külön megállapodás tárgyát képezik, beleértve a megfelelő többletdíjazást is.

II. A nyelvi lektor
- összeveti a fordítást az eredetivel, javítja az esetleges félreértéseket, pótolja az esetleges hiányosságokat, és a fordítói teljesítmény fenti kritériumainak megfelelően nyomdakész állapotúra szerkeszti a célnyelvi szöveget.
A nyelvi lektornak külön megállapodás hiányában nem feladata a speciális szakkifejezések helyességének ellenőrzése.

III. A szinkrontolmács
- az átlagos beszédtempónál nem gyorsabban előadott szöveget - az ehhez szükséges technika közbeiktatásával - minimális időbeli eltolódással élőszóban tisztán artikulálva közvetíti a célnyelven. A közvetítés információtartalmában, szövegtagolásában és intonációjában híven követi az eredetit.

IV. A konszekutív tolmács
- az előadott szöveget - az előadóval előzetesen egyeztetett és a megkövetelt fordítási pontosságtól függő szakaszokban követve az előadót -, tisztán artikulálva és helyesen intonálva, élőszóban közvetíti a szöveget a célnyelven.


A tolmács - akár szinkron, akár konszekutív megbízásról van szó -
- a tolmácsolandó eseményt megelőzően konzultál a megbízóval az esemény témájáról, és a tőle kapott információk és írásos anyagok (pl. felolvasásban elhangzó előadások szövege) alapján felkészül a munkára. Ha a megbízó a szükséges információkat nem tudja rendelkezésére bocsátani, figyelmezteti rá, hogy ez adott esetben ronthatja a tolmácstól elvárható teljesítményt;
- kipihenten és olyan egészségi állapotban veszi fel a munkát, ami nem korlátozza őt abban, hogy a fentiekben meghatározott minőségű szolgáltatást nyújtsa;
- öltözködésében és egész külső megjelenésében alkalmazkodik a megbízó kívánalmaihoz, ill. az esemény helyszínéhez, jellegéhez;
- az esemény résztvevőivel szemben olyan magatartást tanúsít, amilyen egy szolgáltatótól általában elvárható.

3. Titoktartási kötelezettség

3.1. A nyelvi közvetítő titoktartási kötelezettsége kiterjed mindarra, ami foglalkozásának gyakorlása során tudomására jut, vagy amit vele bizalmasan közöltek, hacsak jogszabály és/vagy a joggyakorlat elvei nem engednek meg kivételt.

3.2. Ez a kötelezettség a megbízási viszony befejezése után is és olyan személlyel szemben is fennáll, akivel a szóban forgó dolgot más oldalról már közölték.

3.3. A megbízó utasítása nem igazolhatja a szakma etikai szabályainak megsértését.

4. Díjazás

4.1. A rendszeresen megbízásokat vállaló nyelvi közvetítő alakítsa ki a maga díjszabását. A megbízóval való díjviták megelőzése végett könnyen ellenőrizhető egységet tegyen meg elszámolási alapnak: fordítás esetén pl. az oldalak, sorok, szavak, leütések számát, tolmácsolás esetén a megbízó által megrendelt ill. - amennyiben az a megrendeltnél hosszabb - a tényleges rendelkezésre állási időt. Tarifáját és az elszámolás alapját minden esetben előzetesen közölje a megbízóval.

4.2. A 2. pontban leírtakon túlmenő szolgáltatásokért a nyelvi közvetítő felárat számít fel. Felárat indokol az olyan megbízás is, amely a kívánt határidő miatt csak munkaszüneti napokon, ill. éjszaka végezhető el.

4.3. Etikai vétséget követ el az a nyelvi közvetítő, aki attól a szándéktól vezérelve vállal szokásos tarifájánál alacsonyabb áron megbízásokat, hogy a tudatos alákínálással azonos szakágban dolgozó más nyelvi közvetítőket kiszorítson a piacról, ill. hogy más pályázóval szemben magának szerezze meg az adott megbízást.

4.4. Az alákínálás körébe tartozik az olyan munkafeltételek, ill. munkakörülmények elfogadása is, amelyek ellentétesek a szakma hazai és nemzetközi gyakorlatában szokásos feltételekkel, ill. körülményekkel. Ilyenek különösen az egy óránál hosszabb ideig tartó, váltótárs nélküli szinkrontolmácsolás vagy az olyan fordítási feladat felármentes vállalása, amely éjszakai munkavégzést vagy tetemes szerkesztési többletmunkát igényel (pl. táblázatok esetén).

5. Reklám

5.1. A nyelvi közvetítő tartózkodjon a tisztességtelen verseny minden formájától, különösen a megbízó megtévesztésére alkalmas és a tényleges szolgáltatásokkal nem igazolható állításoktól.

5.2. A nyelvi közvetítő nem használhatja reklámérvként a szakmában szokásosnál alacsonyabb árainak hangoztatását.

6. Kollegiális kapcsolatok

6.1. A kollegialitás szakmai kötelessége tiltja a nyelvi közvetítőnek, hogy magatartásával aláássa hivatásrendje tekintélyét. Hivatásrendi kötelessége ellen vét az a nyelvi közvetítő, aki bármely kollégáját nagy nyilvánosság előtt szóban vagy írásban és a tárgyilagosságot nélkülözve becsmérli.

6.2. Kollégája teljesítményének megítélésekor tanúsítson a nyelvi közvetítő tapintatot. A hiányos, hibás munkát minősítő kritika legyen tárgyszerű és él nélküli, kizárólag az a cél vezérelje, hogy a kifogás tárgyává tett hiba - a szakma tekintélyének óvása végett -többször lehetőleg ne forduljon elő.

6.3 A szakmai, hivatásrendi magatartásból és teljesítményből származó vitás esetekkel kapcsolatban az MFTE tagjai az egyesületbe történt belépésükkel az MFTE saját etikai bizottságának, ill. döntőbíróságának illetékességében egyeznek meg.

6.4. A nyelvi közvetítő tevékenységével és magatartásával óvni tartozik egyesülete, a fordítók és tolmácsok szakmai szervezete tekintélyét. Az MFTE Alapszabályának megsértése ellentétes a szakma érdekeivel.

6.5. Az MFTE tagja választás útján nyert egyesületi tisztségét nem használhatja arra, hogy egyéni előnyöket kovácsoljon belőle hivatása gyakorlása során.

7. Etikai szabályok a MFTE és tagsága viszonyában

7.1. A MFTE harmadik féllel folytatott jogvitáiban érintett nyelvi közvetítő köteles a hozzá intézett kérdésekre és megkeresésekre határidőre választ adni, valamint - ha megkövetelik, és ha ezzel nem sérti meg szakmai titoktartási kötelezettségét - a vonatkozó dokumentációkat bemutatni. Ugyancsak köteles a nyelvi közvetítő a MFTE tisztségviselőjével vagy valamely meghatalmazott tagjával folytatott tárgyaláson vagy megbeszélésen az egyeztetett időpontban személyesen megjelenni.

7.2. A 7.1. pontban meghatározott kötelezettség értelemszerűen érvényes az MFTE-n belül egyes tagok ügyében vagy indítványára belül lefolytatott etikai ill. döntőbírósági eljárásra is.

7.3. Az etikai bizottságban való közreműködésre felkért tag a közreműködést csak nyomós indokkal utasíthatja vissza. Köteles viszont visszautasítani, hogy ha az eljárásban érintett MFTE-taggal olyan kölcsönös érdekeltségi viszonyban áll, ami a szóban forgó etikai ügy tárgyilagos megítélésében befolyásolná.

8. Etikai eljárás és szankciók

Az Etikai Kódexben leírt szabályok megsértésének gyanúja esetén az MFTE Alapszabályában leírtak szerint össze kell hívni az etikai bizottságot a gyanú kivizsgálására. Etikai eljárást - megfelelő indoklással - egyénileg is kezdeményezhet az MFTE valamelyik szerve vagy bármelyik tagja.

Amennyiben az etikai vétség igazolódik az eljárás során, az szankciókat von maga után. Ezek a vétség súlyától és előfordulásának gyakoriságától függően a következők lehetnek:

a) szóbeli vagy írásbeli figyelmeztetés,

b) az MFTE pénztárába befizetendő, 10.000 Ft-ig terjedhető pénzbírság,

c) az egyesületből való kizárás.

Az etikai vagy döntőbizottság által kiszabott pénzbírság megadott határidőig való be nem fizetése is kizárást von maga után. Az etikai bizottság vagy döntőbizottság döntését az MFTE sajtóorgánuma minden esetben közzéteszi.
2000. szeptember 18, 18:7