Alapszabály

1 Az egyesület neve, jogállása, székhelye:


1.1 Az egyesület neve:

Magyar Fordítók és Tolmácsok Egyesülete,
rövidítve: MFTE.

Az egyesület neve idegen nyelveken:

Association of Hungarian Translators and Interpreters
Association des Traducteurs et Interprétes Hongrois
Verein Ungarischer Übersetzer und Dolmetscher

Rövidítésként idegen nyelveken is az "MFTE" érvényes.

1.2 Az egyesület jogállása:

Az egyesület az 1989. évi II. törvény 4. szakasz(1) bekezdése alapján jogi személy.

1.3 Az egyesület székhelye és címe:

1062 Budapest, Bajza u. 52.

Az egyesület levelezési címe: 1399 Bp. Pf.: 701/217


2 Az egyesület célja és tevékenysége:


2.1 Az egyesület célja a fordítók és tolmácsok szakmai, szabadfoglalkozású és vállalkozói érdekeinek képviselete és védelme, a hivatásos fordítás és tolmácsolás szakmai kritériumainak megállapítása, karbantartása, elfogadtatása és tiszteletben tartásának előmozdítása, a szakma hazai és európai, illetve nemzetközi társadalmi tekintélyének és megbecsülésének növelése - a professzionális munka elismertetése és a kontár munka visszaszorítása érdekében.

2.2 A 2.1 pontban meghatározott célok elérése érdekében az egyesület az alábbi tevékenységet végzi:

2.2.1 Alkotmányos jogaival élve arra törekszik, hogy bővítse beleszólási lehető-ségeit a szakmát érintő törvények és jogszabályok és azok változtatásai és módosításai előkészítésében, a szakma egészét érintő jog-, társadalom- és gazdaságpolitikai kérdések megoldásában.

2.2.2 Figyelemmel kíséri a fordítási és tolmácsolási piac alakulását, a tisztességes piaci magatartás érvényesülését.

2.2.3 Lehetőségei szerint előmozdítja a fordítói és szakmai minősítés egységesíté-sét és annak a munkavégzés kizárólagos feltételévé emelését.

2.2.4 Lehetőségei szerint elősegíti tagjai szakmai tudásának gyarapítását.

2.2.5 Szakmai etikai kódexet dolgoz ki és őrködik betartása felett.

2.2.6 Ápolja a szakma nemzetközi kapcsolatait, elősegíti a tapasztalatcserét.

2.2.7 Ápolja kapcsolatait a szakmában érintett más hazai szervezetekkel az egész szakma helyzetének javítása céljából a közös érdekek együttes előmozdítása és a közöttük keletkező érdekkonfliktusok korrekt kezelése útján.

2.2.8 A szakmát, a fordítók és tolmácsok munkáját, a tőlük joggal elvárható szolgáltatásokat, nélkülözhetetlen munkakörülményeiket megismerteti a szolgáltatásokat igénybe vevőkkel és általában a közvéleménnyel.

3 Az egyesület tagjai


3.1 Rendes tag

3.1.1 Az egyesület rendes tagjai lehetnek mindazon természetes személyek, akik fordítást és/vagy tolmácsolást hivatásszerűen végeznek, és ha

3.1.1.1 a 24/1986 (VI.26.) MT sz. rendelet szerinti szakfordítói és/vagy tolmács vizsgát tettek;

3.1.1.2 vizsgát nem tettek, de fordítói és/vagy tolmács tevékenységük-ről megfelelő referenciákat tudnak felmutatni;

3.1.1.3 két MFTE-tag ajánlásával támogatja felvételüket.

3.1.1.4 A felvételi kérelmeket az elnökség bírálja el.

3.1.1.5 Az egyesületen belül a rendes tagokból létrejövő kisebb szakmai csoportok szigorúbb feltételekhez is köthetik a csoportbeli tagságot.

3.2 A tagsági viszony szüneteltetése

A tag kérheti tagsági viszonyának szüneteltetését. Ez idő alatt tagdíjat nem fizet, tiszt-ségre nem választható és nem vesz részt az egyesületi döntéshozatalban. A tagsági vi-szonyát szüneteltető személy kérheti tagsági viszonyának reaktiválását az új tagokra vonatkozó tagfelvételi eljárás nélkül.

3.3 Pártoló tag

3.3.1 Az elnökség egyetértésével az egyesület pártoló tagja lehet minden olyan gazdálkodó szervezet, illetve intézmény, amely az egyesület céljait és tevékenységét támogatni kívánja, az egyesület alapszabályát elfogadja, és rendszeresen fizeti a pártoló tagdíjat.

3.3.2 A pártoló tagdíj összegéről az elnökség és a pártoló tag állapodik meg. A pártoló tagdíj legkisebb összege a mindenkori rendes egyéni tagdíj tízszerese.

3.3.3 A pártoló tagi viszony nem sértheti az egyesület önállóságát.

3.4 Tiszteletbeli elnökök, tiszteletbeli tagok

A fordító és tolmács szakma gyakorlásában vagy támogatásában kiemelkedő személyeket a közgyűlés az elnökség javaslatára az egyesület tiszteletbeli tagjaivá, illetve tiszteletbeli elnökeivé választhatja.

3.5 Örökös tagok

Az egyesület céljai érdekében hosszú ideig kiemelkedő munkát végzett tagokat a közgyűlés az elnökség javaslatára az egyesület örökös tagjává, az egyesületben betöltött tisztségével járó címének örökös viselőjévé választhatja.


4 A tagok jogai

4.1 A rendes tag jogait azok gyakorolhatják, akik tagdíjfizetési kötelezettségüknek maradéktalanul eleget tettek.

4.2 A rendes tag jogai:

4.2.1 Választ és választható az egyesületi tisztségekre. Nem választható egyesületi tisztségre az a rendes tag, aki a fordító és tolmács szakmában érintett más egyesület tisztségviselője.

4.2.2 Szavazatával részt vesz a közgyűlés hatáskörébe tartozó kérdések eldöntésében.

4.2.3 Igénybe veszi az egyesület által nyújtott, az egyesület bevételeiből finanszírozott szolgáltatásokat, részt vesz az egyesületi akciókban.

4.2.4 Véleményt nyilvánít és javaslatot tesz az elnökségnek és/vagy a Közgyűlésnek bármilyen az egyesületet érintő kérdésben.

4.3 A pártoló tagok az egyesület rendezvényein képviseltetik magukat, de nem választhatók tisztségre és nem szavazhatnak az egyesületi döntésekben.

4.4 A tiszteletbeli és örökös tagok rendes tisztségre nem választhatók, egyebekben a rendes tagokéval azonos jogok illetik meg őket.


5 A tagok kötelességei

5.1 A rendes tag kötelességei:

5.1.1 Közreműködni az egyesületi célok megvalósításában.

5.1.2 Megtartani az alapszabály és az etikai kódex rendelkezéseit és végrehajtani a közgyűlés határozatait.

5.1.3 A megszabott határidőig megfizetni a tagdíjat.

5.2 A pártoló tagok kötelezettsége a pártoló tagdíj megfizetése.

5.3 A tiszteletbeli és örökös tagok tagdíjfizetésre nem kötelezettek.

6 A tagsági viszony megszűnhet:

6.1 elhalálozással,

6.2 felmondással,

6.3 kizárással.

6.3.1 Kizárható az a tag, aki

a) a tagdíjat rendszeresen nem fizeti

b) a vele való együttműködést lehetetlenné teszi és/vagy nyilvánosság előtt olyan nyilatkozatot tesz, amellyel az egyesületet lejáratja, céljait veszélyezteti.

6.3.2 A kizárásról első fokon az elnökség, másodfokon a közgyűlés dönt, az elnökség döntése ellen a közgyűléshez lehet fellebbezni.


7 Az egyesület szervei és tisztségviselői

7.1 Az egyesület szervei:

7.1.1 Közgyűlés

A közgyűlés az egyesület legfőbb döntéshozó szerve, amelyet a tagok összessége alkot.

7.1.1.1 A közgyűlés határozatképessége

A közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a rendes tagok 50 %-a plusz egy fő jelen van. Ha a meghirdetett közgyűlés határozatképtelen, akkor a Ptk. 64. szakasz (2) bekezdése szerint az azonos napirenddel összehívott ismételt közgyűlés a megjelent tagok számától függetlenül határozatképes, ha ezt a figyelmeztetést az előző közgyűlés meghívója tartalmazza.

7.1.1.2 A szavazás rendje

a) A közgyűlés nyílt szavazással hozza döntéseit, kivéve az elnök, az elnökségi tagok és az ellenőrző bizottság tagjai megválasztását, ami titkos szavazással történik.

b) A közgyűlés egyszerű szótöbbséggel hozza határozatait, kivéve az alapszabály és az etikai kódex elfogadását, amelyhez a közgyűlésen szavazati joggal résztvevők legalább kétharmadának igenlő szavazatára van szükség.

c) A közgyűlés bármely tag javaslatára szótöbbséggel titkos szavazást rendelhet el bármely kérdésben.

7.1.1.3 A közgyűlés hatáskörébe tartozik:

a) Az alapszabály, a szakmai és etikai kódex elfogadása.

b) Az egyesületnek más szervezethez való csatlakozásáról, illetve megszűnéséről való döntés.

c) Az egyesület elnökének, az elnökség tagjainak valamint az ellenőrző bizottság tagjainak a megválasztása, illetve felmentése.

d) Az elnökség és az ellenőrző bizottság beszámolójának megvitatása és jóváhagyása.

e) Határozathozatal a vonatkozó jogszabályok, illetve az alapszabály által a közgyűlés hatáskörébe utalt kérdésekben.

f) Az éves tagdíj összegének jóváhagyása.

g) Az egyesület éves költségvetésének és az egyesület gazdálkodásáról szóló jelentésnek a jóváhagyása.

7.1.1.4 A közgyűlés összehívása

a) A rendes közgyűlést legalább évente egyszer, lehetőleg az év első felében, a tisztújító közgyűlést kötelezően négy évenként kell összehívni. A közgyűlést az elnökség hívja össze és az egyesület elnöke, vagy az általa megbízott személy vezeti.

b) Rendkívüli közgyűlést kell négy héten belül összehívni, ha ezt:

- az elnökség szükségesnek ítéli,

- az egyesület tagságának 25 százaléka plusz egy fő alá-írásával és napirendi javaslattal kéri,

- ha jogszabály előírja.

A rendkívüli közgyűlést az indítványozó által kért, meghatározott napirend megtárgyalására lehet összehívni és a rendkívüli közgyűlés csak e napirendben jogosult dönteni.

c) A közgyűlésre a meghívókat legalább két héttel a közgyűlés megtartása előtt kell kiküldeni, a napirendi pontok megjelölésével. A közgyűlésen azok a tagok vehetnek részt, akik tagdíjukat az adott időszakra befizették.

7.1.2 Elnökség

7.1.2.1 Az elnökség az elnökből és megkezdett száz tagonként kettő, de összesen legalább négy, legfeljebb pedig nyolc elnökségi tagból áll. Az elnökség saját soraiból választja meg tisztségviselőit és reszortfelelőseit, egyes adminisztrációs és technikai feladatkörökre külső személyt alkalmazhat honorárium ellenében.

Az elnökség egyszerű szótöbbséggel hozza határozatait. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

7.1.2.2 Az elnökség feladatai és hatásköre:

a) Két közgyűlés között a közgyűlésen elfogadott határozatok alapján az egyesület alapszabályszerű működésének irányí-tása.

b) Határozathozatal új tagok felvételéről, tagsági viszony megszűnéséről.

c) Eljárás etikai ügyekben a 9.2 szerint.

d) A közgyűlés előkészítése és összehívása.

e) Az egyesület éves költségvetésének és az egyesület gazdálkodásáról szóló jelentésnek az elkészítése.

7.1.2.3 Az elnökség szükség szerint, de legalább negyedévente egyszer ülésezik. Az elnökség akkor határozatképes, ha az elnök, vagy a megbízásából őt helyettesítő személy és a tagok legalább fele jelen van.

7.1.2.4 Az elnökség állandó, vagy ad hoc bizottságokat hozhat létre meghatározott feladatok elvégzésére.

7.1.2.5 Az elnökség javaslatára a közgyűlés szakbizottságokat hozhat létre az egyesület egy-egy kiemelkedően fontos tevékenységi körének gondozására.

7.1.3 Ellenőrző bizottság
7.1.3.1 Az ellenőrző bizottságot a tisztújító közgyűlés választja. Az ellenőrző bizottság 3 főből áll. Az ellenőrző bizottság maga választja meg elnökét saját tagjai közül.

7.1.3.2 Az ellenőrző bizottság ellenőrzi az egyesület alapszabályszerű működését és gazdálkodását.

7.1.3.3 Az ellenőrző bizottság elnöke és két tagja az egyesületben más tisztséget nem viselhet.

7.1.3.4 Az ellenőrző bizottság az elnökség felkérésére köteles vizsgálatot lefolytatni. Vizsgálatot folytathat bármely szervezeti egység, vagy tag írásban benyújtott és megindokolt kérelme, panasza, bejelentése alapján, vagy saját kezdeményezésére.

7.1.3.5 Az ellenőrző bizottság a közgyűlésnek felelős, beszámolóját a közgyűlés elé terjeszti.

7.1.3.6 Az ellenőrző bizottság elnöke tanácskozási joggal vehet részt az elnökség ülésein.


7.2 Az egyesület vezető tisztségviselői

7.2.1 Az elnök

7.2.1.1 Képviseli az egyesületet és az elnökség egyik tagjával, ill. az elnökség által megbízott személlyel együtt rendelkezik az egyesület bankszámlája felett.

7.2.1.2 Vezeti az elnökségi üléseket.

7.2.1.3 Irányítja az egyesület munkáját.


7.2.2 Az elnökség tagjai

7.2.2.1 Ellátják az elnökségi munkamegosztásban rájuk háruló feladatokat.

7.2.2.2 Az elnök írásos felkérése alapján helyettesíthetik az elnököt.


7.2.3 Az ellenőrző bizottság elnöke

Irányítja az ellenőrző bizottság munkáját.


8 A tisztségviselők megválasztása és a megbízatás megszűnése

8.1 A tisztségviselőket négy évre választják és legfeljebb kétszer újraválaszthatók. A tisztújítás előtt az elnökség legalább háromtagú jelölőbizottságot kér fel.

8.2 A tisztségviselő megbízatása megszűnhet elhalálozás, lemondás, vagy felmentés következtében. Szünetelhet akadályoztatás, vagy ügybeli összeférhetetlenség miatt.

8.3 Ha az elnök megbízatása a felsorolt okok bármelyike miatt megszűnt, az elnökség dönt ideiglenes pótlásáról tagjai közül. A következő rendes közgyűlés új elnököt választ.

8.4 Ha az elnökségi tagok száma a felsorolt okoknál fogva csökken, a soron következő rendes közgyűlés a megüresedett hely(ek)et betöltheti.

8.5 Ha az ellenőrző bizottság elnökének megbízatása a felsorolt okok bármelyikénél fogva megszűnt, az ellenőrző bizottság saját soraiból ideiglenes elnököt választ. Az ellenőrző bizottságban megüresedett hely(ek) betöltéséről a soron következő rendes közgyűlés gondoskodik.

8.6 Ha a tisztségviselő megbízatása szünetel, az érintett testület dönthet a helyettesítés módjáról.


9 Összeférhetetlenség, etikai eljárás

9.1 Összeférhetetlenségi nyilatkozatot kell tennie, illetve az összeférhetetlenséget meg kell szüntetnie annak a tisztségviselőnek:

9.1.1 aki a 4.2.1 pont hatálya alá esik;

9.1.2 aki tisztségében a PTk. 685. paragrafus b) pontja szerinti közeli hozzátartozójával kerülne alá-, ill. fölérendeltségbe,

9.1.3 akinek saját etikai ügyében kellene szavaznia.

9.1.4 Az összeférhetetlenségi bejelentést elmulasztó személy ellen bármely szervezeti egység, vagy tag panasszal fordulhat a közgyűléshez.

9.2 Etikai eljárást vonhat maga után az alapszabály, a szakmai és etikai kódex megsértése. Az eljárást írásos bejelentés formájában kezdeményezheti az egyesület bármely tagja az elnökségnél.

Az eljárás lebonyolítására az elnökség - az összeférhetetlenség szabályait figyelembe véve - háromtagú ad hoc bizottságot delegál.
Az ad hoc bizottság a delegálásától számított 30 nap alatt lefolytatja az eljárást és meghozza döntését. Indokolt esetben az eljárási határidőt további 30 nappal meg lehet hosszabbítani.


10 Az egyesület gazdálkodása

10.1 Az egyesület éves költségvetés szerint gazdálkodik. A gazdálkodásról és a pénzkezelésről a tárgyév végén beszámolót kell készíteni és azt jóváhagyásra a közgyűlés elé kell terjeszteni.

10.2 Az egyesület bevételei:

10.2.1 Tagdíjak

10.2.2 Szponzorok adományai

10.2.3 Állami, alapítványi, pályázati támogatások

10.3 Az egyesület vagyonát a bevételekből a folyó kiadások és kötelezettségek levonása után fennmaradó eszközök alkotják.


11 Az egyesület megszűnése

Az egyesület megszűnésére nézve az 1989. évi II. törvény VIII. fejezetének rendelkezései az irányadóak.


12 Egyéb rendelkezések

A fentiekben nem szabályozott kérdésekben az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. tv rendelkezései az irányadóak.


JÓVÁHAGYTA AZ EGYESÜLET 1998. DECEMBER 4-I KÖZGYŰLÉSE.

2000. szeptember 18, 18:25